Search for a command to run...
A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak. A tanulmány számba veszi azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a periférikus térségek fejlődéséhez, bemutatja azokat a beavatkozási sajátosságokat, amelyek biztosítják e feltételek teljesülését, illetőleg összehasonlítja azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek a különböző beavatkozási formák számára rendelkezésre állnak. A LEADER fejlesztési megközelítés mellett ismertetésre kerülnek a Magyar Falu Program célkitűzései és támogatotti köre. A tanulmány részleteiben elemzi Baranya megye támogatottságát, illetve példaként beemeli a Hegyháti járás összehasonlító eredményeit is. A forráseloszlási sajátosságok rámutatnak arra, hogy nem elég csupán a pénzügyi feltétel, a települések fejlődéséhez szükségesek egyéb tényezők is. Végül – az előnyök és hátrányok, valamint egyes számszerűsíthető eredmények mérlegelése alapján – egyértelműnek tűnik az, hogy csak olyan fejlesztési módszer lehet hosszú távon is sikeres a perifériák felzárkóztatásában, amely alulról építkezve, a belső erőforrásokra támaszkodva, a partnerség elve alapján a komplex kérdésekre komplex válaszokat, megoldásokat kínál.