Rasszizmusváltozatok és dokufikciós kritikáik : A Jöjj vissza, Afrika és a Csépl? Gyuri összehasonlító elemzése

Tanulmányomban az amerikai független filmes Lionel Rogosin magyarországi fogadtatását vizsgálom, valamint hatását olyan filmrendezőkre, mint Schiffer Pál. Rogosin háborúellenes, hatalomkritikus és antirasszista filmjei könnyen adaptálhatók voltak a hivatalos magyarországi kultúrpolitika antiimperialista, antikapitalista és kommunista ideológiai és esztétikai álláspontjához, ugyanakkor módszere szintén kapóra jött a romák filmes ábrázolásában épp holtpontra jutott magyar rendezőnek. Az első repedés a belső gyarmatosítást végrehajtó, öntudatlanul is a fehér felsőbbrendűség ideológiáján alapuló hatalom reprezentációs politikáján Schiffer 1977-es fikciós dokumentumfilmje, a Cséplő Gyuri volt. Schiffer részvételi jellegű szituációs és improvizációs technikái Rogosin Jöjj vissza, Afrika című filmjének hasonló módszereire emlékeztethetik a nézőt, és ennek folytán a Cséplő Gyurit a filmes dekolonializmus magyar példájaként tarthatjuk számon, amely a magyar romák társadalmi helyzetét és az ellenük irányuló diszkriminációt elemzi a romák cselekvőképességének bemutatásán keresztül.