Egyházszakadások

Konfliktusok mindig voltak és lesznek egy vallási közösség életében, amelyek idővel segítséggel vagy anélkül megoldódhatnak, a virtuális szakadások viszont nem. Ha a konfliktusokból szemben álló szekértáborok lesznek, a küldetés, hitvallás, teológiai látás, etikai kérdések értelmezésében kibékíthetetlen ellentétek jönnek létre, liberális-konzervatív irányzatok közötti frontok keletkeznek, a szakadás valóssá válik akkor is, ha formálisan senki nem hagyja el az egyházat. A tanulmányban bemutatott disszertáció a szakadás és a megbékélés témakörében megoldási kulcsokat adhat a vallási széthúzások kezelésében. Továbbá a jelen tanulmány a Hetednapi Adventista Egyházban 1956–1975 között lezajlott három szakadás mintázatát hasonlítja össze egy történelmi egyház első világháború utáni két szakadásával, valamint nemzetközi szintéren ismert és vizsgált szakadások általános jellemzőivel. A szakadások szociológiai, társadalmi, lélektani és vezetéstechnikai törvényszerűségeket követnek, annak ellenére, hogy a szellemi vezetők mindig megtalálták a teológiai, lelki indoklást.