Search for a command to run...
Tanulmányunk a gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek működését vizsgálja a 2010 utáni Magyarországon. A kvalitatív, pilot jellegű kutatás során félig-strukturált interjúkat készítettünk a gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek képviselőivel. A kutatásunk fő célja annak feltárása volt, hogy hogyan jellemezhető a civil szféra gyerekekkel foglalkozó szegmense az egyre szűkülő demokratikus térben Magyarországon. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a korlátozó politikai környezet hogyan befolyásolja a nem kormányzati szervezetek gyermekjogi érdekérvényesítő képességét, valamint a civil szervezetek kihívásait és megküzdési stratégiáit is azonosítottuk. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a vizsgált szervezetek tevékenysége gyakran az állami gyermekvédelmi rendszer hiányosságainak pótlását célozza, miközben folyamatosan erőforráshiánnyal és legitimációs nehézségekkel küzdenek. Eredményeink megerősítik a civil szerveztek körüli mozgástér szűkülésének tendenciáját, melyről korábbi, a hazai civil szféra más területeit vizsgáló korábbi kutatások is beszámoltak (Gerő et al., 2016; Fejős – Neményi, 2020; Petri – Hruskó, 2023). A kutatás során megfigyelhető volt, hogy a civil szervezetek önmeghatározásában és a többi szervezet besorolásában is fontos szerepet játszott a hatalommal való viszony. Az advocacy, azaz a gyermekjogi érdekérvényesítés fogalmának értelmezése eltérő volt a szervezetek között, ami a terület komplexitására és a szakmai diskurzus akadályozottságára is rámutat. Mindazonáltal az interjúalanyok között széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy a gyermekjogok érvényesülése jelenleg Magyarországon súlyos korlátokba ütközik. Ez a helyzet jelentős kihívásokat támaszt a civil szervezetek számára.