„Ha minden magyar Xantus János lenne…”

A bécsi kormányzat 1868-ban expedíciót indított Kelet-Ázsiába, hogy más nyugati országok mintájára kereskedelmi és diplomáciai szerződést kössön az ottani három szuverén országgal, Kínával, Japánnal és Sziámmal. A kiegyezésben lefektetett elveknek megfelelően az expedíciónak Magyarország is részesévé vált, és a Magyar Tudományos Akadémia fellépése nyomán a magyar kormány tudományos célokra is felhasználta az expedíciót. Ennek jegyében rendelte az expedícióhoz Eötvös József kultuszminiszter Xántus Jánost, hogy természetrajzi, ún. népismei és könyvészeti gyűjtést végezzen a hazai tudományos intézetek, mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Múzeum javára. Az amerikai emigrációja során tapasztalt gyűjtővé vált Xántus több mint 155 000 objektummal tért haza Kelet-Ázsiából. Ebből a gyűjteményből született meg a Néprajzi és az Iparművészeti Múzeum, és gyarapodtak óriási mértékben a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományos gyűjteményei.