Budapest multikulturalizmus és nacionalizmus között, 1848–1919

A 19. század végén a budapesti multikulturalizmus nem volt nyilvánvaló az utazók számára, és az első turisták inkább magyar nagyvárosként tekintettek a városra. Budapest azonban multikulturális, ha nem is német dominanciájú város volt, különösen 1848 előtt, mielőtt a magyarok a 19. század folyamán fokozatosan magyar várossá formálták. A bevándorlás fokozatosan magyar arculatot adott a városnak. A következő évtizedekben, és különösen az 1867-es kiegyezés után, Budapest hordozta ezt az örökséget. Részben elvesztette multikulturális jellegét nemcsak az új bevándorlók gyors asszimilációja miatt, hanem azért is, mert sokan elutasították multikulturális metropolisként. A század végére a város multikulturális arculata valóban megváltozott: a város magyar, zsidó és szlovák volt, mert a proletariátus is multikulturális volt, ami megfelel a szociáldemokrácia transznacionális jellegének. Végül felmerül a kérdés: 1919-ben véget ért a multikulturalizmus? Igen és nem, de valójában ez egy olyan vonzerő végét jelzi, amely egy összezsugorodott országra korlátozódik. Nincs többé „nemzeti” ambíció? Igen és nem, mert bár a rezsim ellenségesen viszonyult a nyugati és kozmopolita városi modellhez, a városnak volt egy (állandó) rugalmassága, amely a város és a hatóságok közötti konfrontáció kezdetét jelezte.