A VÍZFÖLDRAJZI FOGALMAK ISMERETÉNEK FELMÉRÉSE EGY KÁRPÁTALJAI MAGYAR LÍCEUM TANULÓINAK KÖRÉBEN

A kutatás aktualitása: a hidrológiai fogalmak ismerete alapvető szerepet játszik a földrajzi műveltség, valamint a természeti folyamatok megértésének fejlesztésében. A kutatás célja: a tanulók vízföldrajzi fogalomismeretének feltárása és annak vizsgálata, hogyan változik ez az iskolai évek előrehaladtával. Emellett a tanulmány arra is irányul, hogy elemezze, miként alakul a tanulók ismeretszintje a tanórákon gyakran használt, ritkábban előforduló, illetve idegennek tekinthető földrajzi fogalmak esetében. Kutatási módszerek: a vizsgálat kiindulópontját papír alapú tesztes felmérés képezte egy kárpátaljai magyar tannyelvű líceumban. Eredmények: Az elemzések igazolták, hogy a tanórákon gyakrabban előforduló fogalmak esetében minden évfolyamon magasabb arányban születtek helyes válaszok. A ritkábban használt, illetve idegen eredetű fogalmaknál azonban a tanulók körében gyakoribb volt a téves azonosítás, a definíciók összekeverése más fogalmak meghatározásaival. Eredmények alkalmazhatósága: Javasolható a földrajzórákon alkalmazott fogalomfejlesztő és ismétlő tevékenységek tudatosabb beépítése, valamint a kevésbé ismert szakkifejezések gyakoribb, kontextusba helyezett használata. A vizsgálat eredményei egyúttal segítséget nyújthatnak a pedagógusok számára abban, hogy pontosabban felmérjék tanulóik fogalmi tudását, és ennek megfelelően differenciálják a tanulási folyamatot. Következtetések: A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a tanulók vízföldrajzi fogalomismeretének fejlesztése érdekében szükség van a fogalomfejlesztő és ismétlő tevékenységek tudatosabb alkalmazására, valamint a kevésbé ismert szakkifejezések rendszeres, kontextusba helyezett használatára, s a trendvonaltól eltérő osztály célzott felzárkóztatására.