Az elefánt a kertben, Megjegyzés egy gondolatkísérlet integrálhatóságáról a To Know the Knower felé

Ez az esszé Jeffrey L. Taylor posztmaterialista szintézisét nem döntő ontológiai teljesítményként, hanem megfigyelői eseményként olvassa. Fő állítása, hogy a heterogén tudományos, kvázi-tudományos és metafizikai motívumokból felépített nagyléptékű világmagyarázatok nemcsak a valóság egy javasolt szerkezetét mutatják fel, hanem a megfigyelő belső megkülönböztető, analógiaképző és rendtermelő műveleteit is. Az érvelés ezért elsőrendű értékelés helyett másodrendű vizsgálatra vált: a valódi kérdés nem egyszerűen az, hogy igaz-e egy ilyen szintézis, hanem az, hogy milyen megfigyelői kényszer hajtja a létrehozását, és hol keményedik ontológiai túltermeléssé az integrációs ambíció. Luhmann, Varela, Hoffman és Friston nyomán az esszé azt állítja, hogy a megismerés nem biztosít átlátszó hozzáférést a léthez, hanem csak szelektív, szituált és belsőleg közvetített világképző műveleteket enged meg. Taylor szövege így a To Know the Knower horizontjába nem mint végső kozmológia bizonyítéka, hanem mint a kozmológiát termelő megfigyelés különösen termékeny esete integrálódik. Az esszé vezértétele, hogy az episztemikus alázat nem retorikai erény, hanem módszertani korlát, amelyet a kritikus saját másodrendű pozíciójára is vissza kell fordítani.