Search for a command to run...
Vizsgálat célja: a genom alapján végzett tenyészkiválasztás a tenyészértékbecslés ma ismert legmodernebb formáján alapuló eljárás. A magyar tarka szarvasmarha fajta esetében 2020-ban elindult program egy több ország által közösen végzett folyamat részeként valósult meg. A „single-step” eljárásban azonosított SNP-minták mellett az érintett populáció egyedeinek fenotípusos termelési adatait is a pedigréadatok mellé rendezik, így becsülnek tenyészértéket. Anyag és módszer: évente három alkalommal kap a tenyésztő egyesület eredményeket, azaz genom alapján becsült tenyészértéket. A fajta kettős haszonvétele miatt egyesített (dual breeding value), tej- (milk breeding value), hús- (meat breeding value) és fitnesz- (fitness breeding value) paraméterek becslésére is sor kerül. A szerzők a vizsgálat során egy nagy egyedszámú fejt tenyészet tehénállományának adatait dolgozták fel. A vizsgálatban a tehenek új eljárással, genetikai mintából becsült genomtenyészértéke (GBV) mellett az első laktációs egyedek 305 napra korrigált tejtermelésének értékelésére került sor. Eredmények: a 2010 és 2020 között született egyedek esetében a születési évjárat alapján képzett csoportok tenyészérték- és tejtermelési adatait vetették össze. Értékelték az apa származási országa szerint fellelhető hatást is, mivel az állományban magyar, valamint német és osztrák apaságú tehenek is termelnek. Mind a tehenek születési évjárata, mind az apa származási országa szerinti csoportosítás bizonyított különbségeket eredményezett az értékelt paraméterekben. A genom alapján becsült tenyészértékek és a fenotípusos termelés trendjei nem esnek egybe, a genomtenyészérték jelentős javulása mellett (89,4<101) a fenotípusos termelés nem nőtt érdemben. Az import bikáktól származó tehenek tejtenyészértéke magasabb (osztrák +10 pont, bajor +8 pont), míg a 305 napra korrigált első laktációs tejtermelés magasabb a magyar apaságú teheneknél (osztrák apaság –986kg, bajor apaság –269 kg). Következtetések: érzékelhető, hogy a genom alapján becsült tenyészérték fenotípusos termelésben történő megjelenésére az aktuális termelési környezet jelentős hatást gyakorol, ami az első laktációs termelések esetében (átlag 7300 kg, minimum 6855 kg 2012 évben, maximum érték 7863 kg 2013 évben) erőteljesen megjelenik.